Gyakran ismételt kérdések

Működésünk
Az Óvoda köznevelési intézmény, ami sok és sokféle szereplővel, rendszerként működik. 
Ennyi résztvevővel akkor tud jól működni, ha vannak keretek, igazodási pontok, melyek meghatározására az érvényes jogszabályok figyelembe vételével az Alapdokumentumainkban kerül sor. Ezek a bárki számára elérhető nyilvános főbb dokumentumok a következők:
– Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
– Tevékenységközpontú Pedagógiai Programunk
– Szervezeti és Működési Szabályzatunk 
– Házirendünk
– Éves munkatervünk
Az intézményben sokféle embernek, sokféle hozott értékrenddel, felfogással és igénnyel egy közös célért kell együttműködnie, ami nem más, mint az óvodába járó Gyermekek fejlődésének optimális elősegítése az előírt jogszabályok maradéktalan betartása mellett. 
6 – 18 óráig vagyunk nyitva, de kérjük, hogy lehetőség szerint gyermekük csak a szükséges időt, legfeljebb napi 10 órát töltsön az intézményben. A folyamatos ingerek, zaj, tennivaló a gyermekeket is kifárasztják, szükségük van a családi környezetre, a szülőkkel, testvérekkel eltöltött minőségi időre.
Kiemelten fontos, hogy esztétikus, biztonságos, otthonos környezetet biztosítsunk, a gyermekek számára. A csoportszobák hangulatának kialakítása a pedagógusok egyéniségét tükrözik.

Mit lehet tudni a vegyes csoport működéséről?
Jelenleg 10 vegyes életkorú csoportunk van. Kollégáink hosszú-hosszú évek tapasztalatával sikeresen vezetik a csoportokat. Folyamatosan több korosztályra tervezve, kor és képesség szerint differenciálva állítják össze a napi tevékenységeket. A vegyes csoportok működésével kapcsolatban, amennyiben még nincs saját tapasztalatuk, jellemzőiről, dinamikájáról véleményünk szerint leghitelesebben Vekerdy Tamás írásából tájékozódhatnak:
“Válasz: Vekerdy Tamás véleménye a vegyes óvodai csoportról
Ha engem kérdez: én vegyes csoportba küldeném Klárcsit, mint ahogy odaküldtem, vagyis küldtük azt a két gyerekünket is, akiknél már volt lehetőségünk válogatni.
A vegyes életkorú csoport a gyerek számára sokkal természetesebb, megnyugtatóbb közeg. A csoportnak csak egyharmada “új” az év elején, ez az egyharmad szorong, netalán sírdogál a szülők távozásakor, míg a kétharmad már felszabadultan – és a lehetőségeket jól ismerve – játszik, és hamarosan magával ragadja az újonnan jötteket is, akik a példákon (a hozzájuk életkorban egyébként olyan közelálló “példákon”) azt látják, hogy nincs itt semmi baj, és itt jól lehet szórakozni…
De ennél persze sokkal többről van szó.
Az egy-két évvel nagyobb gyerekek egyébként is nagyszerű mediátorai, közvetítői az óvodai szokásoknak és a különböző “tudásoknak” is! Tudjuk, hogy a gyerek ebben az életkorban spontán utánzással tanul, és erre persze jó mintákat ad és adhat – beszédben és tevékenységben – a mindenkori óvónő is; de hogyha gyerekektől is látja és hallja a kisgyerek ugyanazt (esetleg egy kicsit felszabadítóan tökéletlenebbül”), az utánzás bátrabb lesz és könnyedebb, gyorsabb.
Ez is magyarázza azt a tapasztalatot, hogy a vegyes életkorú csoportokban a gyerekek jobban, gyorsabban – és megalapozottabban! – fejlődnek, mint az életkorilag homogén, egynemű, kis-, közép- és nagycsoportban. Igen, tudom, hogy vannak önkormányzatok (sőt netán, sajnos, iskolavezetők is), akik kifogásolják – netán “üldözik”- nagyszerűen működő, szülők és gyerekek által szeretett óvodák vegyes életkorú csoportjait, abból a téves elképzelésből kiindulva,hogy ezek a gyerekek kevésbé lesznek iskolaérettek az iskolába lépés idejére. Ez: nem igaz!
Azt viszont tudni kell, hogy az óvoda feladata nem az, hogy a funkcióját oly sokszor tévesen értelmező iskolára készítsen elő, hanem az, hogy az óvodáskorú gyerek lehető legkedvezőbb – és ezáltal legfejlesztőbb – környezetét biztosítsa, sok szabad játékkal, spontán utánzási lehetőségekkel és, igen, lehetőleg vegyes életkorú csoportokban. (Azt is jó azért tudni: az iskolába soha nem iskolások mennek, hanem mindig óvodások, akik a következő egy-két évben lesznek iskolaéretté nagy egyéni különbséggel!)
Emlékszem, mikor először láttam – Németországban – egy vegyes életkorú csoportot arra készülődni, hogy kimenjenek a téli udvarra,játszani. Ámulva néztem, hogy a nagyobb gyerekek milyen serényen, ügyesen és kedvesen segítettek a kicsiknek öltözni. És ennek nemcsak praktikus haszna volt – és van -, hogy ugyanis sokkal gyorsabban jut ki a csoport az udvarra, hanem, aki ilyet már látott, átélt, az tudja, hogy a csoport atmoszférája is más. Egy jól gondozott – az óvónők által jól gondozott – vegyes életkorú csoportban egyáltalán nem az a jellemző, amitől a maga édesanyja félti Klárikát, hogy a nagyobbak durván megtámadják, netán terrorizálják a kicsiket. Ellenkezőleg!
szociális készségeknek különös érettségével tűnnek ki az iskolába készülő vegyes csoportban volt gyerekek. Ezek a gyerekek sokkal nagyobb érzelmi biztonságban töltik három-négy óvodai évüket, hiszen óvónőik, dadusaik nem változnak, akkor sem, ha ők még nem mennek iskolába, csak egy évvel később. Nincsenek feszültségek, hogy ki mikor milyen csoportba kerüljön, netán melyiket ismételje. A stabil érzelmi beágyazódást – ami az intellektuális, értelmi képességek szabad kibontakozásának is egyik előfeltétele – az is segíti, hogy nemegyszer a gyerekek testvérei is megjelennek a csoportban, vagy ha nem, a helyzet akkor is “családi” a különböző életkorú gyerekek együttélésével.
Az én általam ismert tapasztalatok mind külföldön, mind itthon a vegyes életkorú csoportok előnyeit mutatják és igazolják. (Ha egy vegyes életkorú csoport “rosszul” működik, ha szociális segítőkészség és empátia helyett durvaságot és tombolást tapasztalunk a gyerekek között, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy baj van – általában: nagyon nagy baj van – az óvónővel. Ez természetesen nem egy-egy pszichésen vagy organikusan beteg gyerek tombolására vonatkozik, akinek megfelelő terápiára van szüksége.)”
Forrás: Vekerdy Tamás: A szülő kérdez, a pszichológus válaszol 2. című könyv – Hová menjen Klárcsi? Vegyes csoportba…

Befogadás, visszafogadás
Új ovisaink mellett hosszú kihagyás után a régóta hozzánk járó gyermekeinknek is szükségük van beszoktatásra, visszaszoktatásra. Ez az időszak arra való, hogy a csoport tagjai megismerjék egymást, barátságok alakuljanak, bizalom, pozitív érzelmi kötődés alakulhasson ki, ami elengedhetetlen a jó együttműködéshez. További fontos feladat évkezdéskor, hogy a csoport működését meghatározó szokás- és szabályrendet a gyermekek megismerjék.
A beszoktatás a nevelési év első napjával kezdődik és rugalmasan, a gyermek és a szülő igényét, szükségletét figyelembe véve alakul a pedagógusok javaslata alapján. A gyermek beszoktatása a szülők jelenlétével történik. Régen anyás beszoktatásnak hívtuk, de egyre nagyobb arányban az apukák vesznek részt a folyamatban, így talán most már helyesebb a szülős beszoktatás. Amennyiben élethelyzetükből adódóan nincs lehetőségük néhány napig gyermekük mellett maradni az óvodakezdéskor, akkor sincs aggodalomra okuk, mert kollégáink mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy gyermekük számára megkönnyítsék ezt az időszakot. Mivel vegyes csoportjaink vannak, egy-egy közösségbe viszonylag kevés az új gyermek, így akár egy időben is történhet a gyermekek beszoktatása. A már korábban is odajáró gyermekek jókedve, oldott hangulata, biztos mozgása az óvodai környezetben, nagyban megkönnyíti a csoport új tagjainak beilleszkedését.
A beszoktatás első lépcsője az augusztus végén történő családlátogatás szokott lenni. Ez remek alkalom az ismeretség alapkövének letételéhez, hiszen ilyenkor a gyermek saját környeztében találkozik az óvodapedagógusokkal, közös élményre tesznek szert. A felnőtteknek is kiváló alkalom az ismerkedésre. Nyugodt körülmények között lehetőségük nyílik a gyermekkel, illetve az óvodakezdéssel kapcsolatos speciális információk átadására. Bízunk benne, hogy erre idén is sor kerülhet!

Mit tehetek annak érdekében, hogy megkönnyítsem gyermekem számára az óvodakezdést?
Teljesen természetes, ha az óvodakezdést szorongás, izgalom előzi meg, különösen, ha a gyermek még nem járt közösségbe. Az elválás nehéz a szülőknek, nehéz a gyermeknek, az addig megszokott életük egy új szakaszba fog lépni. Új felnőttekkel, új gyermekekkel kerülnek kapcsolatba, új szokásokhoz kell majd alkalmazkodni, új feladatokat kell majd elvégezni. Hogy lehet erre felkészülni? 
Az első és legfontosabb, hogy Önök higgyenek abban, hogy az óvoda olyan hely, ahol a gyermeküket szeretni fogják, ahol biztonságban lesz, ahol rengeteg pozitív élményben lesz része, és segíteni fognak Neki abban, hogy mire iskolás lesz, rendelkezzen olyan készségekkel és képességekkel, amikkel majd önállóan meg fogja tudni állni a helyét. Ne feledjék, a gyermekek megérzik, ha Önök bizonytalanok! Hiába fogják neki mondani, hogy az óvoda nagyszerű lesz, ha Önök félnek, és metakommunikációjukkal ezt közvetítik, Ő is félni fog.
Beszélgessenek sokat a gyermekkel: erősítsék meg abban, hogy az óvoda jó hely, ahol barátai lesznek, sok érdekes dolog fog történni, ahol rengeteg játék lesz, és hogy mindig érte fognak jönni. 
Kerülendőek azok a mondatok, amik arra utalnak, hogy majd az óvodában az óvó nénik meg fogják dorgálni a gyermeket, ha nem kívánt módon viselkedik.
Sétáljanak el többször az óvodához, nézzenek be a kerítésen, beszélgessenek arról, hogy majd mi mindent lehet az udvaron csinálni.
Ha van ismerősük, rokonuk, aki már óvodás, és van lehetőségül a jelenlegi helyzetben vele kapcsolatba lépni, akkor beszélgessenek vele.
Segítsék gyermeküket, hogy alapvető önellátási feladatokat el tudjon végezni. Egyszerűbb ruhadarabok fel-levétele, vécéhasználat, kézmosás, fogmosás, étkezés, kanál-villa önálló, megfelelő használata, pohárból ivás. Természetesen kollégáink segítenek a gyermekeknek, de minél önállóbb gyermekük, annál kevésbé kiszolgáltatott. A szobatisztaság nem jogszabályi elvárás, de sem helyiségünk, sem eszközünk, sem humánerőforrásunk nincs a pelenkázáshoz, ezért fontos, hogy óvodakezdésre a gyermekek szobatiszták legyenek. Az esetenként előforduló bepisilés, bekakilás miatt nem kell aggódniuk!
Olyan ruhadarabokat vásároljanak, amik megfelelő méretűek, kényelmesek, praktikusak. Kevés fűző, csat, gomb, cipzár, öv, inkább gumis derék, tépőzár legyen rajtuk. 

Mit érdemes beszerezni az óvoda megkezdése előtt?
– ovis zsák + vállfa
– benti cipő vagy szandál, mely kényelmes és könnyen fel- és levehető
– fogkefe
– tornaórára: fehér talpú cipő, bármilyen póló, zokni, rövidnadrág

Honnan fogom tudni, hogy hogy telt a napja a gyermekemnek?
– „lev-lista” nyomonkövetése
– fogadóóra lehetősége
– faliújság
– szülői értekezlet min. két alkalommal

Milyen különórákra lehet járni?
Óvodánkban az óvodai neveléstől elkülönülten színes délutáni sport és  tánc  foglalkozások, valamint katolikus és református hitoktatás közül választhatnak a hozzánk járó Gyermekek és Szüleik.